Pénzügyi IQ

Pénzügyi kultúra vizsgálat a GTK-n

Hogyan ismerhető meg a pénzügyi kultúra? Mit tehetünk a pénzügyi kultúra fejlesztése érdekében? Szervezeteknek is van pénzügyi kultúrája, vagy csak személyeknek?

Sokan tudnak keveset

A Gazdaságtudományi Kar kutatócsoportja az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesülettel együttműködésben 2011 óta vizsgálja a fiatalok pénzügyi kultúráját. Az évente tízezernél több középiskolás részvételével megvalósuló kutatás eredménye, hogy átfogó képet kaphatunk a jövő nemzedékének pénzügyi ismereteiről és készségeiről. 2014 óta a GTK-n kidolgozott módszertannal a középiskolások pénzügyi kultúrája mellett az egyetemisták és a vállalkozások pénzügyi kultúrájának mérése is megtörténik, ezernél több vállalkozás részvételével.

A kutatás másik fókusza, a vállalkozások esetében a pénzügyi kultúra nehezen definiálható, hiszen nem személyekről, hanem szervezetekről van szó: pénzügyi kultúra alatt ekkor azon szokások, attitűdök összességét értjük, amelyek befolyásolják a döntési folyamatokat. Az információgyűjtés, az információrendszerezés és a döntés megszületése körüli attitűdök összességé adja a pénzügyi kultúráról alkotott képet.

Milyen kérdések szerepelnek a pénzügyi kultúrát felmérő kérdőíven? Lássunk egy példát: Ha van egy megtakarításom, ami 1% százalék kamatot hoz, de 2 % az infláció, akkor több vagy kevesebb megtakarításom marad? Erre a kérdésre nemzetközi átlagban a válaszadók 75%-a tud helyesen válaszolni. A vállalkozói minta a Dél-Alföldön és országos esetben is 80-82%-os helyes válaszadási arányt hozott, ami magasabb ennél az átlagnál. A középiskolások 50-55%-a, a megkérdezett egyetemisták 65%-a tudja a helyes választ, amihez képest a vállalkozók 80-82% jó eredmény. Viszont ha arra gondolunk, hogy a válaszadóink aktív vállalkozók, akkor az elvárásaink magasabbak. A különböző korcsoportok eredményeinek összehasonlításából mindenesetre kiviláglik, hogy számolási készségek hiányosságait nem orvosolja az idő.

A pénzügyi kultúra kutatásának eredményei a közoktatásban jelennek meg, másrészt a vállalkozók számára összeállított kutatási jelentésekként látnak napvilágot.

Legfontosabb publikációk, cikkek, tanulmányok

  • Ország G. – Kosztopulosz A. – Kovács P. (2015): The financial literacy of SMEs in the Southern Alföld region. In Economy and Finance: English-Language Edition of Gazdaság és Pénzügy. 2. pp. 168–185.
  • Ország G. – Kosztopulosz A. – Kovács P. (2015): Dél-alföldi kis-és középvállalkozások pénzügyi kultúrája. In Gazdaság és Pénzügy: Economy and Finance magyar nyelvű kiadása. 2. pp. 168–185.
  • Ország G. – Kosztopulosz A. – Kovács P. (2014): A pénzügyi kultúra és attitűd mérése. In: Hetesi E. – Révész B (szerk.): "Marketing megújulás": Marketing Oktatók Klubja 20. Konferenciája. pp. 439–447.
  • Kiss G. D. – Kosztopulosz A. – Kovács P. – Révész B. (2013): Financial literacy of hungarian teenagers. In: Málovics É. – Kincsesné V. B. (szerk.): Proceedings of the "Scientific Management" and Management Science Today. pp. 248–254.
  • Kovács P. (2014): Középiskolások pénzügyi kultúrája. In: Badó A., Csikós T. (szerk.): Pénzügyi kultúra és pénzügyi tudatosság. Szeged: Pro Talentis Universitatis Alapítvány. pp. 14–24.
  • Kovács P. – Ország G. – Kosztopulosz A. (2016): Tudásintenzív kis- és középvállalkozások pénzügyi kultúrája a Dél-Alföldön. KÖZ-GAZDASÁG XI(4). pp. 23–37.
    http://uni-corvinus.hu/fileadmin/user_upload/hu/kozponti_szervezeti_egysegek/karrier_iroda/files/XI-5szam/Kovacs_Orszag_Kosztopulosz_Koez-Gazdasag_ONLINE_szam_2016_5.pdf
  • → A Statisztikai és Demográfiai Tanszék kiadványai

A kutatócsoport tagjai

  • Dr. Kovács Péter
  • Dr. Kosztopulosz Andreász
  • Dr. Kiss Gábor Dávid

Kutatásvezető

Dr. Kovács Péter
egyetemi docens

Statisztikai és Demográfiai Tanszék

Kulcsszavak

  • pénzügyi kultúra,
  • pénzügyi önismeret,
  • pénzügyi tudatosság,
  • pénzügyi információforrások,
  • tervezés,
  • döntés