A MITO kreatív ügynökség társalapítóját látta vendégül az SZTE Marketing klub

A rendezvény remek lehetőséget kínált a hallgatóknak, hogy a tanulmányaik során megszerzett tudást, gyakorlati információkkal bővítsék erről a területről. Balázs könnyed, fiatalos stílusának köszönhetően az este remek hangulatban telt, és emellett igen tanulságos is volt. A rendezvény népszerűségét jelzi, hogy közel 90 fő regisztrált, és teltház volt az Aulában. Balázs mesélt a kezdetekről, hogy hogyan is indult a MITO, és mivel foglalkozott előtte: „A MITO-t körülbelül 9 évvel ezelőtt alapítottuk, előtte pedig televíziózással foglalkoztam. Dolgoztam a TV2-nél, az RTL Klubnál és az m1-nél.” – hozzátette, azóta ezek a csatornák sokat változtak, azonban meghatározóak voltak számára az első munkahelyeken szerzett tapasztalatok. „Az ügynökségnél, ahogy többen lettünk, eleinte a kreatív csapatot vezettem, azonban látszott, hogy a kollegáim közül többen jobban tudnak csoportot irányítani, mint én. Emiatt inkább visszatértem a kreatívkodáshoz, és az időm java részében kampányokon dolgozom.”

Pont ebből a sokszínűségből fakad a szakma szépsége, hiszen egy kreatív ügynökségnél megannyi különböző kreatív ötlettel, számos ügyféllel és kihívással találkozik az ember. Mivel ez a terület még javában kibontakozófélben van, rengeteg újdonsággal találkozhatunk. Azonban talán a legfontosabb pont, hogy egy kreatív ügynökség képes a társadalmat formálni a kommunikációján keresztül: „Ha egy kommunikációs ügynökségnek dolgozol, hatalmad van, amely nagy felelősséggel jár. Hiszen te is alakítod, hogy mit lát a társadalom, formálod a véleményüket.” Balázs kiemelte azt is, hogy sokszor a kezdő kollégák számára nehéz feldolgozni, ha az ötleteiket elvetik. A kreativitás egyfajta művészet, viszont nagyon fontos szempont, hogy a művészetet az ügynökségeknek alkalmazni kell, vagyis lehet bármilyen kiváló is egy elgondolás, ötlet vagy grafika, ha nem illeszkedik megfelelően a brief elvárásaihoz, akkor az valószínűleg nem működőképes. Ilyenkor nagyon fontos, hogy visszajelzést szerezzünk a kollegáinktól, és persze az ügyféltől arra vonatkozóan, hogy miért nem fogadható el a koncepció, ráadásul ügyelnünk kell, hogy a sokszor csak felületes visszajelzésnél kérdezzünk vissza, amíg nem tudjuk, mi a baj. Ennek hiánya demotiváló és a fejlődést gátló tényező lehet a fiatalok előtt.

Mindezek után Balázs megmutatott néhány elkészült munkát, például egy OTP és egy Microsoft kampányt is. Az előadás végén pedig a hallgatók megismerhették, milyen karrierlehetőségeik lehetnek egy ügynökségnél, mire van szükség ahhoz hogy valaki például szövegíróként, grafikusként, account managerként vagy user experience designerként dolgozzon.