Interjú Csapó Gergellyel

1. Jelenleg mivel foglalkozol?

Főleg informatikai cégeket építek, ezt néha úgy hívják hogy sorozatvállalkozó. A jelenlegi legnagyobb projekt az Ingatlannet.hu, ingatlanhirdető portált, abból nőtt ki a Nethost kft. ami egy szerverhosting és infrastruktúraszolgáltató. És most indítottuk el októberben a Capturly online analitika szoftverszolgáltatás, ami csak a külföldi piacra irányul, mondhatjuk, StartUp.

2. Miért alapítottál vállalkozást?

Alapvetően mindig is voltak ötleteim, 16 éves korom óta dolgozok. Eleinte programozó, vagy valami szoftverfejlesztéssel kapcsolatos dolgok, folyamatosan voltak ötleteim, hogy hogy lehetne a dolgokat jobbá tenni. Majd következett a Siemens, ami erősen lekorlátolta a lehetőségeket. Ez után elkezdett olyannyira működni az Ingatlannet, hogy szükség volt a választásra. Vállalkozóvá kellet válnom, az ötletem megvalósításához

3. Mikor kezdtél el vállalkozni?

2001-ben, eléggé népszerűek voltak a netkávézók, úgy gondoltam sikerrel tudnám vinni én is, de az óriási bukás volt. Ez csak olaj volt a tűzre, nem vette el a kedvem. Általában azoknál az embereknél, akik vállalkozó szellemek, a bukás csak olaj a tűzre, addikcióvá válik, folyamatosan keresi, és megvalósítja az új ötleteket.

4. Ha találkoznál ma az akkori éneddel, óva intenéd az első vállalkozásodtól?

Találkozok sok 20-21 éves emberrel, akik annyira önfejűek, hogy nem lehet lebeszélni őket, csak a saját kárán tud tanulni. Ha egyáltalán tud. De látok olyat is, aki nem tanul a saját kárából se, és 50 évesen is képes ugyanazokat a hibákat elkövetni. Szóval nehéz tanácsot adni, a vállalkozó önfejű, a szó jó és rossz értelmében egyaránt. Magamnak azt mondanám ma, hogy hülyeség, vagy csináld máshogy, de az úton végig kell menni.

5. Korábbi szervezeteknél eltöltött tapasztalatait, hogyan tudod hasznosítani vállalkozói mindennapjaidban?

Én alapvetően mindig megpróbáltam két szemmel nézni a cégeket, amikben dolgoztam. Az egyik a tényleges szakmai vonal, a másik pedig, hogy hogyan működik a cég. A mostani vállalkozásaimba is nagyon sok olyan dolgot átvettem pl a Siemens multi szemléletből. Most is, ahhoz képest, hogy milyen kicsi cég vagyunk, nagyon sok dolgot csinálunk, amit a multik is. Például most vásárolunk fel egy másik céget hitelből, komoly pénzügyi tervezésünk van, odafigyelünk a forgótőke állományra. Tehát sok dolgot lehet tanulni a multiktól. Dolgoztam a tvnetwork-nél is mikor elindult, az pedig arra volt jó, hogy lássam, hogyan lesz egy pár fős cégből egy tőzsdén jegyzett, több száz fős cég.

6. Szerinted érdemesebb a vállalkozás előtt tapasztalatot szerezni egy nagyobb cégnél, vagy amíg a fiatalos lendület tart, belevágni egy vállalkozásba?

Előre sose látható, hogy egy döntés jó vagy rossz. Utólag sokszor én is szembesültem sok döntéssel, ami eleinte rossznak tűnt, és csak utólag bizonyosodott be, hogy jó volt. Dolgoztam egy szoftverfejlesztő cégnél, ami odakerülésem után pár hónappal becsődölt. Akkor megijedtem, de rögtön jött a következő lehetőség. Mindenkinek egyéni az életútja, én láttam már mindkettőre példát. Nincsen jó recept.

7. Mi kell ahhoz, hogy meglegyen a hokibot-alakú növekedési pálya?

Azért hangsúlyoztam a hokibot-alakú növekedést, mert a startup egyik alapfeltétele. Ettől startup a startup. Ehhez az kell, hogy olyan piacod legyen, ahol rengetegen vannak, és olyan terméked legyen, ami ennek a piacnak megfelel. De nem mindig az a cél, hogy egy óriási lufit fújjunk.

8. Melyek azok az akadályozó tényezők, amelyekkel szembetalálják magukat az ötletgazdák?

Rengeteg ilyen van, sokszor már az ötlet sem életképes. Következő, hogy legyen egy jó csapatod. Általában az emberi tényező a legnagyobb gát, olyan embereket találni, akikkel szívesen dolgozol, és kompetensek. Az ötlet céggé való alakulása is egy bukópont lehet. Majd piacra lépés, vevőszerzés… stb. Sokszor a jónak tűnő ötlet eddigre már meghal. Ha be is indul a dolog, de látható, hogy még évekig kell dolgozni, a csapatok felbomlanak, veszekednek… stb. Ezután a növekedési pályára állítás, akkor megint sok csapattag a pénzt választhatja a növekedési kilátás helyett. Minden nap buktató.

9. És szerinted mennyire fontos az ötlet, és mennyire fontos a team?

Az ötlet szerintem nem fontos. A fontos az, hogy amit csinálsz, annak legyen piaca, legyen valaki, aki fizetni fog érte. Ha ez megvan, innen már a csapat a fontos, 90%-ban. Egy olyan team, ahol megvan a szaktudás, a vezetői képességek, tudnak, szeretnek együtt dolgozni, tudják kezelni a stresszhelyzeteket.

10. És csapatod szerinted hogyan érdemes toborozni?

Recept erre sincs. Én például nem tudnék a családomon belül vállalkozást csinálni, de látok nagyon jól működő családi vállalkozásokat. Sokan óva intenek, hogy barátokkal ne, de erre is láttam már ellenpéldákat, és megerősítő példákat, ahol a barátságnak vége szakadt. Kérdés, hogy milyen barátság volt ez… Ugyanakkor vannak best practice-ek hogy mik alkotják a csapatot: egy jó vezető, egy jó sales-es, és valaki, aki jól ért a szakmai részéhez a dolognak. Ha ez a három megvan, ezek megfelelően kiütik egymást. A vezető hordozza a víziót, kissé álmodozó, mögé állnak be a sorba az emberek. A sales-es meggyőzőerővel kell, hogy bírjon, a szakmai részért felelős személynek pedig szorgalmasnak kell lennie, addig kell ott ülnie, amíg kész nincs a munkájával.

11. Hogyan sikerült az első felhasználót elérni?

Nekem mindig úgy, hogy elindítottam a szolgáltatást, és jöttek. De erre vannak bevett szokások, pl a megkeresés. Oda kell menni ahhoz, aki a potenciális vevő, meg kell neki mondani, hogy itt van ez és az, próbáld ki. És általában ez is a legjobb megoldás.

12. Milyennek tartod a régió VF ökoszisztémáját?

A vállalkozói kultúra nagyon érdekes Magyarországon. Egyes közgazdasági alapismereteket kihagynak már az általános iskolában is, pedig az ilyen irányú ismeretek kellenének mindenkinek. Erre már épülhetne az, hogy a tényleges vállalkozókat üzleti tudományokra oktatják.

13. Mit gondolsz arról, hogy a magyar kormány nem tartotta elég fontosnak Budapest startup ökoszisztémájának fejlesztését?

Ha Magyarország hasonló földrajzi, vagy hasonló erőforrásokkal rendelkező országot vizsgálunk, észre kell venni, hogy a tudás a leginkább eladható képesség. Rendben, óriási földek vannak kihasználatlanul. Spanyolországban Csongrád megye méretű fóliasátrak vannak, ugyan ezeket kicsiben itt is meg lehet valósítani. Ez az erőforrás is parlagon hever, de ez semmi ahhoz képest, ami a kihasználatlan tudás. 10 millió ember tudása van felhalmozva, amiből értéket lehetne teremteni, de ezt nem csináljuk. Nyilván ez hosszútávú befektetés lenne, de pl Dél-Korea néhány év alatt építette fel magát. Meg lehet csinálni, minta is megvan hozzá. Jó propaganda a felhasználóipar fejlesztése, de a jövő nem ez lenne.

14. Szerinted milyen változások szükségesek egy megfelelő, támogató környezet kialakításához a régióban?

Szerintem nem csak regionális szinten kell vizsgálódni. Szerintem olyan sokkal mélyebb problémák vannak. Fél millió vállalkozó kiment külföldre, tehát a vállalkozó szellemű emberek nagy részét elveszítettük. Aki itt maradt, azok közül sok a kényszervállalkozó, akiket eleve máshogy kellene kezelni. Az egyetemistákat rá kellene venni, hogy vállalkozzanak, annak ellenére, hogy én is nehezen fogalmazom meg, hogy miért is maradjanak itthon. Tehát, minden réteget máshogyan kell megközelíteni. A kényszervállalkozókat meg kell tanítani a vállalkozás alapjaira, a működő cégeknek a menedzsmentet kellene oktatni, mert a cégvezetők nagy része nem ért hozzá. Tehát, szegmentálni kellene a vállalkozókat, és minden szegmensre külön megoldást találni.

15. Milyen szerepe lehet az SZTE GTK-nak a VF ökoszisztéma alakításában, javításában?

Véleményem szerint az állami támogatás alapvetően nem jó. Mivel az összes támogatás félreviszi a dolgot. Nem az a cél, hogy torzítsuk a piacot, hanem az, hogy valós vállalkozókat faragjunk vagy a meglévőeket javítsuk. Olyan szolgáltatást kell nyújtani, amit megfizetnek. Piaci alapokra kell helyezni az egészet és el kell hitetni velük, hogy ez nekik jó lesz. Kezdetben néhány vállalkozáson keresztül kellene bemutatni és tesztelni azt, hogy működik e a dolog. Ebben lehet szerepvállalása az SZTE GTK-nak. Egy olyan kurzusnak is mint a „Vállalkozástan a gyakorlatban” az a célja, hogy megtanítsuk a diákoknak azt hogy, hogyan működik ez az egész és kinyissuk a szemüket ebbe az irányba is.

16. Mi az a három legfontosabb dolog, amit az SZTE GTK adott, ami hozzájárult a sikereihez?

1. Emberek, mivel a nálam dolgozók nagy része a GTK-n végzett, illetve most végez és az emberek alapozzák meg a siker nagy részét
2. 2. A tudás, amelynek köszönhetően rendszerezettebben láthattam azt, amit csináltam.
3. 3. Szemléletmód alakítás, valamint általános összefüggések felismerése (pl. Mitől drágul a kenyér)

17. Mit hiányolt az SZTE GTK képzési palettájáról?

A gyakorlati rész az, ami leginkább hiányzott.

18. Mi az a legfontosabb üzenet, amelyet megfogalmaznál a fiatal – leendő vállalkozó – közgazdász hallgatók számára?

Csináld!! Ezt nem lehet máshogy csinálni csak úgy, hogy ha csinálod és utána majd lesz valahogy. Néha kicsit bolondnak kell lenni, de csinálni kell.

19. Végül, egy szubjektív kérdés: első benyomás alapján milyennek ítéled meg az SZTE GTK vállalkozásfejlesztés mesterszakos hallgatóinak szakmai felkészültségét?

Az entrepreneurship kurzus kapcsán tudok csupán nyilatkozni. Én úgy gondolom, hogy nagyon jó ötletek születtek, szorgalmasak a hallgatók. Viszont a hallgatói meglepődöttség ellenére is szerintem van egy két projekt ami meg is fog valósulni.