Interjú Boros Ákossal

1. Jelenleg mivel foglalkozol? Miért alapítottál vállalkozást?

Jelenleg a TEP-en dolgozunk. A TEP egy olyan mobil alkalmazás, amelyben a felhasználó egy virtuális kisállatot, egy kis zsiráfot kap maga mellé társul. Ezt a kis állatot a fizikai teljesítéssel, sportolással tudja táplálni, illetve egészségesen tartani.

Igazából nagyon sok szempont játszott szerepet a vállalkozásalapítást illetően. A vállalkozásindítás már nagyon régóta érdekel, a családban is van vállalkozás. Maga a vállalkozói lét, hogy a magunk urai vagyunk, a saját döntéseink alapján megy tovább egy projekt és tényleg építünk valami nagyot egy pici ötletből, ez nagyon régóta foglalkoztat. Aztán ebből kifolyólag elindítottuk a SzegedBoost-ot, hogy kicsit magát a vállalkozói létet népszerűsítsük Szegeden, illetve, hogy ösztönözzük a hallgatókat, hogy vállalkozásokat alapítsanak, vagy gondolkodjanak abban, hogy valami saját úton elindulnak. Aztán ebből jött a Hackathon-in-a-box elnevezésű verseny Szegeden, ez egy ötletverseny és innen nőtte ki a TEP is magát. Itt volt egy olyan közeg, egy olyan csapat, akikkel sikerült összefutnom. Nagyon megtetszett az ötlet, amit felvázoltunk közösen és aztán elkezdtük továbbvinni és ebből végül egy vállalkozás lett.

2. Akkor előtte senki nem ismert senkit?

A mi csapatunk esetében igen, ez így történt. Korábban nem ismertük egymást, ezen a versenyen gyűlt össze a kis csapatunk és elindultunk ezen az úton.

3. Amit említettél, hogy a családban volt vállalkozás, azt össze tudtad ezzel kapcsolni, vagy teljesen más jellegű?

Teljesen más jellegű, egy viszonteladói kisvállalkozás van a családban, az informatikához semmi köze, de onnan is rengeteg hasznos dolgot tudtam meríteni. Gondolok itt könyveléssel kapcsolatos dolgokra, amit láttam a gyakorlatban is és nem csak az órákon találkoztam vele, továbbá eleve a vállalkozói mentalitással megismerkedtem testközelből, dolgoztam én is a családi vállalkozáson belül, vagy például néhány fős csapatok menedzsmentjével, aminek egy részét át tudtam ültetni és már volt valami talaja ennek az egésznek.

4. Korábbi szervezeteknél eltöltött tapasztalataid, hogyan tudod hasznosítani vállalkozói mindennapjaiban?

Mielőtt elkezdtük ezt a saját vállalkozást, mindenkinek volt munkahelye, tehát már valamennyi tapasztalatunk volt eltérő területeken, eltérő vállalkozásoknál. Én például a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökségnél voltam projektmenedzser. Utána projektmenedzser-asszisztensként dolgoztam a Realio Kft.-nél, egy szegedi webtárhely szolgáltatónál. Tehát voltak már tapasztalatok, főleg projektmenedzsmenttel kapcsolatban és ezekből is volt olyan, amit tudtam hasznosítani a gyakorlatban, illetve továbbfejleszteni, a saját csapatunk képére szabni.

5. Mi jelentette a legnagyobb akadályt a projekt megvalósítása során?

Ez egy nagyon nehéz kérdés. Főleg abban a szakaszban, mint ahol mi is tartunk, hogy még nem forrott ki az egész, még nincs sínen minden, igazából folyamatosan vannak akadályok, amik azért vannak, hogy leküzdjük őket. Ezeknek nekifut a vállalkozás is és a vállalkozásban együtt, csapatban dolgozunk és fejlődünk. Talán ilyen nagyobb akadály a korai fázisban volt az, amikor a szerepek még nem körvonalazódtak. Ennek az egésznek a kialakulása így utólag egy ilyen akadály volt, de az első két hónapot követően ezt is sikerült megoldani. Utána sokkal gördülékenyebben indult a munkafolyamat.

6. A TEP esetében mi a siker kulcsa?

Szerintem a mi esetünkben a csapat, az, hogy milyen jól tudunk együttdolgozni és az, hogy tényleg minden felületét le tudjuk fedni annak, amire szükség van ahhoz, hogy sikerre vigyük az egészet. Ha muszáj egy dolgot kiemelnem, akkor az egyértelműen a csapat.

7. Akkor végül is a legnagyobb akadályból sikerült a legnagyobb előnyt kovácsolni.

Így van. Gyakorlatilag az elején az az akadály sem olyan volt, hogy amiatt ne tudtunk volna haladni, vagy ilyesmi, hanem ennek úgy gondoltuk akkor is, hogy hagyunk egy „medret”, hogy szépen kialakuljon. Nem akartunk az elején senkire ráerőszakolni olyan feladatot, amit nem szeretne elvállalni. Aztán ebből szépen egy működőképes struktúra tudott kialakulni.

8. Hogyan sikerült az első felhasználót elérni?

Esetünkben, és mint általában a legtöbb informatikai vállalkozásnál, az első felhasználók mindig a barátok közül jönnek. Utána egyre inkább növekszik, egyre több mindent akar tesztelni… Nekünk az első potenciális felhasználóink talán azok voltak, akikkel a SZIN-en beszéltünk, hogy mit gondolnak magáról az alkalmazásról. Tehát maga a validáció hozta az első felhasználókat. Ha az első nagyobb számú felhasználóra gondolunk, akkor az, amikor az Imagine Cup-on elhoztuk a második helyezést és egybe volt kötve a Windows Phone-os megjelenéssel, és akkor ebből volt PR.

9. Milyennek tartod a régió VF ökoszisztémáját?

Én úgy gondolom, hogy önmagában a Szegedi Tudományegyetem az elmúlt években is sokat tett és tesz. Nagyon pozitívnak vélem, hogy van egy ilyen horderejű egyetem a környéken, mint az SZTE és a Gazdaságtudományi Kar, ami ehhez hozzá tud járulni. Ugyanakkor még a hallgatók motiválásának tekintetében, és hogy az emberekhez közelebb kerüljön ez a vállalkozás-fogalom, szerintem még mindig le van kicsit maradva, de ez igazából nem csak a Dél-alföldi régióra, hanem egész Magyarországra még sajnos igaz. Szerintem a legnagyobb probléma a vállalkozásfejlesztés, vállalkozások szempontjából a bürokratikus keretrendszer, ami itthon van. Ez borzasztó nehézzé teszi a vállalkozások alapítását. Gondolok itt például arra, hogy egy induló vállalkozásnak ugyanolyan szigorú számviteli követelményeknek meg kell felelni, mint egy 4-5 éve működő vállalkozásnak, ami rettentő nagy akadály és nem is az anyagi költségei miatt, hanem egy új vállalkozó sem biztos, hogy rendelkezik annyi tudással, hogy gördülékenyen kezelje ezt az egész rendszert, amit fel tud szedni néhány év alatt. Tehát ez egy nagyon nagy akadály, ami jó lenne, ha kicsit rugalmasabb lenne, és jobban alkalmazkodna az induló vállalkozások igényeihez. Mondjuk ez egy olyan külső tényező, amire pont nehéz hatni.

10. Akkor min lehet változtatni? (Szerinted milyen változások szükségesek egy megfelelő, támogató környezet kialakításához a régióban?)

Az egyik ilyen fontos dolog, amit említettem, hogy az emberekhez közelebb hozni a vállalkozás fogalmát, azt, hogy merjenek vállalkozni, merjenek kockázatot vállalni. Még egy nagyon fontos dolog, hogyha egy vállalkozás nem jön össze, akkor azt ne úgy ítéljük meg, mint kudarcot. A „technikai okok miatt zárva” dolgokat felejtsük el! Ha csődbe ment, vagy bármi történt, semmi gond nincs. Biztosan sok tapasztalatot felszedett az illető, aki ezzel megpróbálkozott, a következő vállalkozásában majd tudja hasznosítani. Ez nem egy kudarc, hanem ez is egy tanulási folyamat.

11. Volt-e olyan közreműködés, ami segített? (Mi az a három legfontosabb dolog, amit az SZTE GTK adott, ami hozzájárult a sikereihez?)

Folyamatosan kapcsolatban voltunk oktatókkal innen a Szegedi Tudományegyetemről, folyamatosan voltak visszajelzések, akár ha Kosztopulosz Andreászra vagy Imreh Szabolcsra gondolok. Ők tudtak erről az ötletről, mindig kérdezték, hogy mi a helyzet. Ha bármi volt, akkor tudtak benne segíteni, tehát igazából támogató oldalt folyamatosan adott a GTK.

12. Mit hiányolsz az SZTE GTK képzési palettájáról?

Alapszakon pénzügy és számvitelen voltam. Ami hiányérzetem volt, hogy az egész lehetne egy kicsit gyakorlatiasabb szerintem. Akár mondjuk a szakmai gyakorlat során. Ne csak az legyen, hogy egy hallgató elmegy valahova, hanem valamilyen órával egybe lehetne vonni, ahol már tényleg valós tudás kerül felhasználásra. Ilyen irányba lehetne még mozdulni, mert szerintem kicsit túl sok volt a lexikális tudás. Mesterszakon ezt már kevésbé éreztem, ott már sokkal gyakorlatiasabb volt az egész folyamat. Illetve az, hogy magukban a prezentációs készségekben, illetve ehhez kapcsolódó tárgyakban, ehhez kapcsolódó ösztönzésben lehet segíteni. Az a helyzet, hogy ebben, nem kifejezetten Szegeden vagy Csongrád megyében, hanem országos szinten le vagyunk maradva. Ide tartozik az idegen nyelv használata is.

13. Mi az a legfontosabb üzenet, amelyet megfogalmaznál a fiatal – leendő vállalkozó – közgazdász hallgatók számára?

Merjenek vállalkozni, ami nem egyszerű dolog, főleg nem az elején, de rengeteg dolgot ki lehet belőle venni és rengeteget lehet tanulni. Ha elkezd az ember csinálni egy projektet, vagy bármilyen vállalkozást, de beszéljünk akár csak egy kisebb megbízásról, ne csak az anyagi dolgokat lássák az egészben, hanem hogy hogyan lehet szellemi téren is fejlődni. Ennek hosszútávon lehet, hogy sokkal nagyobb értéke lesz és még néhány dolgot megtanulhat menet közben, vagy olyan területtel ismerkedhet meg, aminek később nagy hasznát veheti.

14. Végül, egy szubjektív kérdés: első benyomás alapján milyennek ítéled meg az SZTE GTK vállalkozásfejlesztés mesterszakos hallgatóinak szakmai felkészültségét/felkészültségünket?

A vállalkozásalapításra, ha bele mer vágni, mindenki fel van készülve. Aztán szépen sorban fel lehet szedni rengeteg olyan tudást, amire mondjuk lehet, hogy az egyetemi környezet nem is megfelelő. Szerintem egyébként mindenkiben meg van a hajlandóság arra, hogy elkezdjen vállalkozni vagy csatlakozni egy működő vállalkozáshoz, ha egy ilyen mesterszakra jött. Ezzel az oldallal nincs gond. Abba, hogy ki milyen területhez ért, nem látok bele. Az biztos, hogy ha valaki belevág egy vállalkozásba, annyi elvárható, hogy valamennyire ismerje azt a világot és nyomon kövesse, hogy milyen változások mennek végbe.

15. Én a kapcsolatok terén látom, hogy ott lehetne valamit változtatni, esetleg más területekkel összehangolni a mi képzésünket.

Igen, ez így van, de ehhez azért kell a másik oldal is nyitottsága is, de nagyon jó lenne, ha ez az egész szinergiában tudna működni. Nem is csak azért, mert te feltétlenül informatikával vagy biotechnológiával akarsz dolgozni, hanem azért is mert egy másik területről érkező ember véleménye, látásmódja különbözik a tiédtől és az ő visszajelzései hasznosak lehetnek, vagy olyan pontokra világíthatnak rá, amit te nem is gondoltál. Például, elkezdenél gondolkodni egy egyszerű dologban a saját készleteiddel és összefutsz egy informatikussal vagy egy bölcsésszel, ő lehet, azt mondaná, hogy erre létezik megoldás így és így, de te ezzel a területtel nem is találkoztál/találkozhattál. Ez már teljesen más irányba viszi a dolgot. Ezért lenne nagyon jó, ha egy ökoszisztéma kialakulna az egyetemi karok között is, hogy a hallgatók is jobban megismerjék egymást, de ehhez mindkét oldalról nyitott hozzáállás kell.