Interjú Ónodi-Szabó Ádámmal

1. Jelenleg mivel foglalkozol? Miért csatlakoztál a projekthez, vállalkozáshoz (Brewie)?

Állami szférában dolgozok, azért csatlakoztam, mert nem az az életcélom, hogy állami szférában dolgozzak jogászként. Egy cikkben olvastam, hogy beindították a kampányt és felkerestem őket, hogy „szükségetek van-e ingyen egy jogászra?”. Így csatlakoztam hozzájuk, gyakorlatilag másodállás szintjén. Ha bármilyen jogi jellegű kérdésük van, elküldik. Ők a 20-as korosztályt képviselik a startupperek között („Enyém a világ és megvalósítom magam”).

2. Melyek azok a fő akadályozó tényezők, amelyekkel szembetalálják magukat az ötletgazdák?

Az álmodozás. Viszont nagyon jó motiváció látni a sikeres fiatalokat, ami kibillent az álmodozás fázisból a tényleges tevőlegesség irányába. Én is azért csatlakoztam a projekthez, hogy tanuljak, megmutassák, hogy hogyan működik a gyakorlatban. Mindezt a saját ötletemnél felhasználhatom.

3. Mit tartasz kritikus sikertényezőnek az eredményes közösségi forrásgyűjtésben?

Még az előkészítés folyamán kell nagyon figyelni arra, hogy meg kell érteni, hogy a piac milyen problémára vár megoldást. Lehetséges, hogy én elképzelem, hogy van ez a probléma, de az csak az én gondom. Egy nagyon komoly piackutatás kell, ami nem feltétlenül azt jelenti, hogy megbízunk egy nagy céget, hanem ténylegesen utánajárunk, utána érdeklődünk: ki mit szeretne, hogyan szeretne. Ha sokan szeretnék ugyanazt, akkor az lesz a jó megoldás és arra kell építeni a kampányt. A Brewie Facebook csoportokat, illetve különböző egyetemista közösségeket keresett meg. Az egész világra kell lőni és úgy kell összeszedni 500-600 embert.

2014-ben a legsikeresebb termék az egy olyan hűtőláda volt, ami egyben hi-fi torony is. Ebből is látszik, hogy nincs hülye ötlet, a piac eldönti, hogy mi a jó ötlet.

4. Kinek jó a crowdfunding?

Kihangsúlyoznám, hogy a crowdfunding az egy út, lehet valaki úgy sikeres, hogy nem crowdfundingolt, pl. a Prezi. A crowfunding kampányok elsősorban a hardverek, illetve a jól sikerült franchise-ok esetében hatékony. Ez utóbbi egy nagyon új jelenség. Filmekre is szoktak gyűjteni, de az csak akkor sikeres, ha van benne egy sztár. Még egy téma van: a jó ügy, hogy segítsünk, bár itt kisebb összegeket sikerül összegyűjteni.

5. Mikor látod, hogy sikeres lesz egy kampány?

Ha az első két napban elérte a 30 %-os támogatást (erre érzékenyek a függők is – adományozó oldalról). Ezzel együtt nem szentírás, ha két nap alatt megvan a 30%, akkor az a projekt király, de aki két nap alatt nem érte el a 30%-ot, az nem lett sikeres.

6. Milyen szerepe lehet az SZTE GTK-nak a VF ökoszisztéma alakításában, javításában?

Szerintem ezt már gimnáziumban elrontották. Az egész oktatási rendszer arra épül, hogy hogyan legyünk jó munkavállalók. Nem készíti fel az embereket arra, hogy munkáltatókként gondolkozzanak, nem készíti fel a munkáltatói felelősségre és nagyon kevés az esély a kreativitásra. A jelenlegi oktatási rendszerben nem tudja megélni az ember, hogy ténylegesen kreatív és alkot valamit. A felsőoktatás ezen tud valamit javítani, de akkor már késő. Hiszen, ha valaki egész életében azt hallja, hogy ronda, nézhet ki akárhogy, rondának fogja hinni magát és egy idő után már rondának fogják látni, mert úgy viselkedik, mint aki ronda.

7. Mi az a legfontosabb üzenet, amelyet megfogalmaznál a fiatal – leendő vállalkozó – közgazdász hallgatók számára?

Legyenek tökeitek! Bátran! Ha buktatok, nem baj! A bukás után folytatni kell, csak utána jön a siker. Mindig le kell szűrni a tanulságot és menni tovább.

Legalább két forrásból szerezzenek be információt. Ha nem értünk hozzá megkérdezünk valakit, megkérdezzük az ületi partnert és ezt leellenőrizzük, hogy működik-e

8. Végül, egy szubjektív kérdés: első benyomás alapján milyennek ítéled meg az SZTE GTK vállalkozásfejlesztés mesterszakos hallgatóinak szakmai felkészültségét?

A hallgatók lapvetően a saját szakterületükön jól fel voltak készülve, viszont úgy láttam, hogy az élet apró dolgai terén voltak hiányosságok. Ezt úgy értem, hogy alapvetően technológiai, illetve weblappal kapcsolatos területen működnek a fiktív cégeik, de a fogyasztói szokásokat nem igazán ismerik. Kivétel ez alól a drónos lézerharc ami annyira őrült és eredeti, hogy az akár a való életben is bejöhet.