Marketing és menedzsment (szakmai vezető: Dr. Prónay Szabolcs, Dr. Révész Balázs, Dr. Vilmányi Márton)
Mennyiben és miként alkalmas a Facebook vállalati kommunikációs tevékenységre
A közösségi média általánosságban, és a Facebook speciálisan dinamikus fejlődésben van, egyre több vállalkozás jelenik meg ezen a színtéren, szinte mindenki szeretne részesülni a több mint 1 milliárd tagot számláló közösségi tér által nyújtott lehetőségekből. A gyakorlati alkalmazások terén azonban igen kétes eredményeket érnek el a vállalatok. Ennek egyik fő indoka, hogy nincs megfelelően kiforrott elméleti kerete és gyakorlati felhasználási protokollja ezeknek az eszközöknek. A legtöbb vállalkozás esetleges módon, gyakornokok megbízásával igyekszik valamit kommunikálni fogyasztói – illetve gyakran általánosságban a nagyvilág – felé. A vállalati kommunikáció általános témakörének e sajátos esetét fontos vizsgálni egyfelől legjobb gyakorlatok feltárásának oldaláról, másfelől a fogyasztói attitűd szempontjából, ezek ugyanis meghatározhatják egy adekvát közösségi médiás marketing stratégia főbb vonalait.
Szervezetek változási, változtatási mintázatai az erőforrás-alapú nézőpont tükrében
Napjaink vállalati versenyében egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az immateriális vagyon felhalmozása, kiaknázása jelenti az elsődleges versenyelőnyt. E jelenség kezelése, feldolgozása érdekében a legelterjedtebb, és leginkább kezelhető nézőpontot az erőforrás alapú nézőpont jelenti, amely bár önálló elméletként nem jellemezhető, ugyanakkor lehetővé teszi a bonyolult (és testetlen) vállalati vagyon leírását, hasznosításának kezelését. Az erőforrás alapú nézőpont a szervezetet rutinok és képességek bonyolult mintázataként ír le, ahol a versenyképességet lényeges módon e rutinok és képességek kiterjedtsége és összekapcsolódása határozza meg. A 2000-es évek végére ugyanakkor világos módon azonosításra került, hogy a versenyképességet e rutinok és képességek megújításának szervezeti képessége éppúgy befolyásolja, mint azok megléte.
A téma keretében középpontba állított kérdés a képességek megújítását szolgáló szervezeti mechanizmusok (dinamikus képességek) leírása, azonosításának módja, jellemző dinamikus-képesség mintázatok feltárása szervezeti esetek alapján.
Az információs technológia marketing célú használata, különös tekintettel a kapcsolati marketing gyakorlatára.
A marketing, a stratégiai menedzsment és az innováció-menedzsment egyaránt kiemelten foglalkozott a szervezetközi együttműködések elméleti és empirikus vizsgálatával az elmúlt húsz évben. A szervezetközi együttműködések sikerességét befolyásoló alapvető értékképző kategóriák mára meghatározásra kerültek, a szervezetközi együttműködésekkel foglalkozó kutatók sokkal inkább ezen értékek átalakulását, formálódását és menedzselhetőségét helyezték az elmúlt években a vizsgálatok fókuszába. Az utóbbi időben szerepet kapott az információs technológia (IT) hatásának vizsgálata is. A kutatások egy része kiemeli, hogy az IT elsősorban a szervezetek közötti kapcsolatok menedzselését strukturálja át, és az olyan korábban gyakran kutatott dimenziók, mint a bizalom, az elkötelezettség, vagy a szervezetek közötti lojalitás megerősítését szolgálja, míg mások szerint egyenesen a személyes kapcsolatok kiváltására való, s mint ilyen gátolja a szoros kapcsolatok, s ezáltal az elkötelezettség és lojalitás kialakulását. Ma már nem kérdéses az IT térhódítása, de egyrészt hatása a közép-európai szervezeti kultúrák következtében korántsem olyan jelentős, mint más kontinenseken és országokban, másrészt a válság következtében fontos kérdés, hogy vajon a kapcsolatok sikeres menedzselése során újra előtérbe kerülnek-e a klasszikus dimenziók. Jelen téma feldolgozása során azokat a kutatási eredményeinket összegezzük, amelyek az IT és személyes kapcsolatok valamint a lojalitás dimenzióit vizsgálták, utóbbi esetében különös hangsúlyt fektettünk arra, hogy vajon a válság hogy befolyásolta a kapcsolatokat.
A téma keretében középpontba állított kérdés a szervezeti kapcsolatok kommunikációs módjának vizsgálata, a személyes vagy IT alapú kapcsolatok jelentőségének elemzése B2B online kérdőíves felmérésünk adatai alapján.
