A néhány hete átadott új 4-es metróvonal építését 2006-ban kezdték el, azonban ötletét a Budapest és környéke Közlekedésfejlesztési Terve már 1972-ben megfogalmazta. 1976-ban azt határozták, hogy 1978-ra előkészítik az építést, de a következő évtizedekben ezt többször is elhalasztották. Tehát összesen 42 év kellett, hogy a 4-es metró végre utasokat szállíthasson. Ehhez képest a kisföldalattit 26 év alatt, a 2-es metrót 21 év alatt, a 3-as metrót pedig 13 év alatt építették meg.

A budapesti metró negyedik vonala a Kelenföld vasútállomást és a Keleti pályaudvart köti össze és összesen 10 megállója van (Kelenföld vasútállomás, Bikás park, Újbuda-központ, Móricz Zsigmond körtér, Szent Gellért tér, Fővám tér, Kálvin tér, Rákóczi tér, II. János Pál pápa tér, Keleti pályaudvar), de tervezik a vonal Zugló és Újpalota, valamint a másik irányba Gazdagrét felé történő meghosszabbítását. Összesen 452 milliárd forintból készült el, csupán 332 milliárddal többért, mint ahogy annak költségét 1996-ban a megvalósíthatósági tanulmány megjelölte. A tíz állomás belső kiépítését, a mozgólépcsőket és a felvonókat, valamint a burkolatot összesen 35,5 milliárd forintért építették meg, melyből kettő (a Fővám és a Szent Gellért téri megálló) jó eséllyel indul egy nemzetközi pályázaton a legszebbeknek járó díjért. A kivitelező cég szerint nem a budapesti metró épült a legdrágábban Európában, földalattink nemzetközi viszonylatban, átlagár szempontjából a középmezőnyhöz tartozik.

A beruházás 2004-ben kapott finanszírozást. A budapesti városvezetés az 1996-os tanulmány alapján vágott bele az építkezésbe, amelyhez állami támogatást remélt. A kormány azonban csak akkora támogatást hagyott jóvá, amennyi az európai uniós pénzügyi forrásokhoz és Budapest saját erejéhez még szükséges, emiatt fővárosi beruházások maradtak el. 2009 májusában kiderült, hogy a metróépítés 50 szerződése közül 11-et a nyílt pályázat mellőzésével kötöttek. Az Európai Bizottság ezért azt javasolta, hogy a 11 szerződés teljes értékét (47 milliárd forintot) vegyék ki a magyar pályázatból, és fordítsák más közlekedési célú beruházásra. 2009 szeptemberében az Európai Bizottság döntött a támogatásról, így az első szakasz az eredetileg kért 224 milliárd forint helyett 181 milliárd forint uniós forráshoz jut, mely mellé a kormány 41 milliárd forintos támogatást ad.

2007 decemberében közölték, hogy az eredetileg tervezett 350-400 milliárd forint helyett a vonal első szakasza 348 milliárd forintba, a második szakasz várhatóan 163 milliárd forintba, együttesen 511 milliárd forintba fog kerülni, azonban 2012 októberében a kormány a vonal összköltségét 452,5 milliárd forintban határozta meg.

A metró létjogosultságát illetően több kérdést is felvetett a VEKE (Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület), szerintük a metró nem lesz hatással az autóforgalomra, mert az autósok jelentős része a külső kerületekből vagy agglomerációból érkezik, számukra kényelmetlen, gazdaságtalan átszállni tömegközlekedésre, főleg, hogy megfelelő parkoló sem áll rendelkezésükre. Véleményük szerint a térségben jelentkező forgalmi igény kielégítésére elegendő lett volna villamosvonalak építése, a jelenlegi vonalak bővítése. Álláspontjuk szerint a 4-es metró becsült utasforgalmát jól mutatja, hogy rövidebbek az állomások, vagyis rövidebb szerelvények fognak közlekedni (120m helyett 80m). A metró-projektiroda véleménye alapján nem is lenne szükség hosszabb megállók létesítésére, hiszen a rövidebb (akár 90mp) követési idők kompenzálják a kisebb szerelvények szállítókapacitását, valamint kiemelték, hogy a rövidebb állomások sokkal kisebb költségeket jelentettek a beruházást illetően. A projektiroda szerint a nagyvárosok központjának kiszolgálására egyedül a metró alkalmas: Úgy képes nagy mennyiségű utas szállítására, hogy a felszíni forgalmat szinte semmilyen mértékben nem zavarja. Bár a metróépítés nagyon költséges, ám hosszú távú, végleges megoldásként szolgálhat a közlekedési problémák megoldására.

A cikk végén pedig pár érdekesség, hogy mi is történt a 4-es metró tervezetének benyújtása (1996) óta:

• Még senki sem ismerte Britney Spears nevét, de még élt Lady Diana, Teréz anya és Frank Sinatra is.
• Elindult a South Park és annak 247 epizódja adásba is került.
• J. K. Rowling 7, míg Stephen King 22 regényt írt.
• Megtervezték és fel is építetteék a dubaji Burdzs Kalifát, ami ma is a világ legmagasabb épülete (829 m).
• Megalakult a Google és a világ egyik legsikeresebb vállalata lett; valamint Steve Jobs visszatért az Apple-höz, felvirágoztatta, majd sajnálatos módon elhunyt, de ennek is már két éve.

Amihez kevesebb idő kellett, mint a 4-es metró megépítéséhez:

• A Beatles megalakulása, teljes életműve és feloszlása.
• Az Empire State Building, a Golden Gate, és a World Trade Center megépítése összesen.
• A II. világháború és a Manhattan Project
• Nagy Sándor hódításai
• A Szuezi-csatorna megépítése
• A teljes holdraszállás Kennedy elnök beszédétől Neil Armstrong híres mondatáig
  

/Forrás: index.hu, kép forrása: portfolio.hu/

Varga Ildikó

Farkas Tamás